Művésztelep - Tehetséggondozó Központ
Kreativitás fejlesztése
„Az oktatás fő céljának annak kellene lennie, hogy olyan személyiségek, emberek kerüljenek ki a képzésből, akik nem az előző generációk által létrehozott dolgokat ismétlik, hanem képesek új dolgokat létrehozni. Szükségünk van a kreativitásra és új ötletek létrehozására.” (Jean Piaget)
A kreativitás fontos része az emberi életnek. Naponta szembesülünk olyan kihívásokkal feladatokkal, problémákkal, amelyek megoldásához nem tudunk eljutni a megszokott vagy megtanult úton, hanem szükségünk van speciális képességre. Ezt a képességet a szakirodalom kreativitásnak vagy alkotóerőnek, alkotóképességnek is nevezi. Nagyon sok tényt fel tudnánk sorakoztatni, miért is fontos a kreativitás fejlesztése, miért fontos kreatív embereket nevelnünk. Mégis a legegyszerűbb indok az ember boldogságával hozható összefüggésbe. Amennyiben az ember teljes mértékben ki tudja használni képességeit, befektetett munka által értékes dolgot tud létrehozni, folyamatosan vannak a munkájában, életében kihívások, melyek motivációként hatnak rá, és ez nagyobb teljesítményre ösztönzi, ebben az esetben az ember elégedett lesz a befektetett munkából származó eredménnyel. Csíkszentmihályi Mihály ezt a meghatározó élményt vagy állapotot a Flow-élménnyel azonosítja. A Flow-élmény Csíkszentmihályi szerint a test és a szellem együttes teljesítőképességének kifejeződése. „Ha ez sikerül, ha abba a helyzetbe kerülünk, hogy ki tudjuk használni a képességeinket, egyszerre sokkal jobban érezzük magunkat”. Ha sikerül megoldanunk egy problémát, saját erőnkből, képességeinket használva létrehozni, megalkotni valamit, ennek az erőfeszítésnek a végén az ember átélheti a Flow-élményt. A pozitív pszichológia szerint a kreatív emberek gyakran élik át ezt az élményt.
A kreativitás meghatározása, annak mérése elsősorban a pszichológia feladata, de mindenkinek ismerni kell mit ért pontosan a szakirodalom kreativitás alatt, hogy azt magunkban és másokban is fejleszteni tudjuk. Kreativitás alatt szűkebb értelemben alkotó gondolkodást, tehát kifejezetten intellektuális kognitív folyamatot értünk, tágabb értelemben azonban magában foglalja mindazokat a tényezőket, melyek képessé teszik az embert arra, hogy rugalmasan gondolkodjon, értékes produktumot hozzon létre, és megoldja a kihívásokat, melyekkel napról napra szembesül.
A kreativitás alatt képességeket értünk. Guilford és Torrance a következő képességeket sorolja a kreatív képességek csoportjába:
- Szenzitivitás (érzékenység): problémára való érzékenység. A kreatív egyének meglátnak olyan problémákat is, amelyeket mások nem értelmeznek problémaként. Nyitottság, a problémák megragadásának képessége. Képes felismerni és megnevezni a problémát.
- Fluencia (könnyedség): szellemi tevékenységünk könnyedsége, gyorsasága, folyékonysága. A kreatív emberek csekély információkból is nagyszámú ötletet találnak ki. Egy probléma megoldására sok ötlet jut az eszébe.
- Originalitás (eredetiség): új, szokatlan, innovatív ötletek révén eredeti, mások megoldásaitól különböző válaszokat tudnak adni a problémákra. Képesség arra, hogy a dolgokat másképp lássuk, új szempontok szerint, új szemüvegen keresztül nézzük. A probléma megoldására eredeti, a többitől eltérő ötlettel rendelkezik.
- Flexibilitás (rugalmasság): A kreatív emberek változatos megközelítésmódokat alkalmaznak, és különböző ötleteket, megoldási technikákat tudnak létrehozni. Képesség arra, hogy meglévő tudásunkat, információinkat spontán módon, vagy valamilyen rendszernek alárendelve átalakítsuk. Képes rugalmasan reagálni és szemléletmódot váltani a probléma megoldásánál.
- Elaboráció (kidolgozottság): képesség arra, hogy a részleteket kidolgozzuk, abból struktúrákat építsünk fel. Adott információkat összerendezve, egy struktúrát állítanak össze. A részletek kidolgozásának, a komplexitásnak az igénye és preferenciája. Képes nagyon aprólékosan kidolgozni bizonyos részleteket.
- Redefiniálás (újrafogalmazás): a szokásostól eltérően észlelik a tárgyakat, vagy azok részleteit. Az eltérő észlelés következtében a tárgyat vagy annak egy részét új, eddig nem ismert módon alkalmazzák. Az a képesség, hogy valamit másképp fogjunk fel, másképp értelmezzünk és értékeljünk, mint korábban. A probléma megoldása érdekében képes a megszokott eljárásokat felülvizsgálni, átalakítani és tovább variálni.
Tehát amennyiben a gyerekek kreativitását szeretnénk fejleszteni, legyen az iskolai, vagy otthoni környezet, a fenti hat képességre kell összpontosítanunk. Kreatív képességekkel minden ember rendelkezik, és ezek sokszor a legváratlanabb helyzetekben jelennek meg. Természetesen a kreativitás mértéke mindenkinél más, sőt a a kreatív képességek (fenti felosztás) szintje között is vannak eltérések. Például vannak olyanok, akiknek nehezen megy az ötletelés, nem tud "ötleteket gyártani" (alacsony fluencia szint). Viszont olyan dolog jut az eszébe, ami senki másnak (magas originalitás szint).
