Zatroch Viktória

1991.01.12., Rozsnyó

1997-1998 Dernöi Alapiskola, Dernö

1998-2006 Rozsnyói Református Egyházi Alapiskola, Rozsnyó

2006-2010 Škola úžitkového výtvarníctva (Képzömüvészeti szakközépeiskola), Kassa

2010-2014 Akadémia Umení (Müvészeti Akadémia Besztercebánya), grafika szak. Mestere: doc. Igor Benca grafikusművész,

csoportos kállítások:

2014 - Figurama ´14, 2014, Kutná Hora (Csehország)

2013 - Geoart, 2013, Besztercebánya

2013 - re_vízia, 2013, Besztercebánya

2011 - 3 výtvarné svety, 2011, Rozsnyó

Rémálmok:

monotípia sorozat, 2012

A visszataszító alakok mint metaforák a szürreális megoldhatatlan és reménytelenül kilátástalan helyzetek érzések kifejezésére szolgálnak, olyanokra amelyekre többnyire a rémálmokban kerül sor. Az ábrázolt test visszataszító mivolta= emberi degeneráció (mert ugye milyen az ember ha már idáig jut...). Kellemetlen, rémálomszerű  érzéseket szerettem volna a munkámmal megidézni, és ezzel lehetőséget adni a szemlélőnek  arra, hogy az egyébként  tudat alatt előkerülő érzéseket (melyek ellen az ember álom állapotában csak a tapasztalatai alapján tud vagy nem tud harcolni), most tudati állapotban élje meg, és próbálja feldolgozni.  A szerzett tapasztalatoknak segíteniük kell abban, hogy a mélyről előtörő érzéseket tudatosítsuk, és foglalkozzunk  velük. Ha reggel felkelünk, és elfelejtjük rémálmainkat, az nem megoldás. A monotípiák  több metaforikus szintet tartalmaznak: meztelenség, mint az identitás és sebezhetőség szimbóluma. Párban: mint ezen érzések tömege, sokasodásra való hajlama és egyben mint konfrontáció lehetősége saját magukkal. A negatív érzések, történések, tapasztalatok érzékszerveinken keresztül, vagy tudat alatt hatolnak belénk és tárolódnak, lassan továbbfejlődnek, aminek az eredménye nem más, mint a mi létünk saját negatív képeikre alakítása. Mivel az emberi lélek és test élő, ők tovább élnek bennünk. Éppen ezért szükséges őket kiváltani magunkból az alkotás mint tisztulási folyamat történésével, egy nem élő felületre-ebben az esetben papír -, ahol az adott felület, tér korlátozottsága börtönként hat rájuk. Tehetetlenek, elpusztítják önmagukat.

 

Képgaléria: Zatroch Viktória