MARUSCSÁK DÁVID - ONLINE KIÁLLÍTÁS X.

Maruscsák Dávid fiatal, tehetséges képzőművész. Középiskolai tanulmányait a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium művészeti osztályában végezte. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Media Design szak hallgatója Budapesten.  Online kiállításának a címe 10.000 buddha, melyet a művész, saját szavaival mutat be. Ennek a kiállításnak a jellegzetessége, hogy nem végleges, kész műalkotások sorozatából áll, hanem az alapja egy formálódó koncepció. Az teszi ezt a kiállítást izgalmassá, hogy betekintést nyerhetünk egy intermediális, interaktív installáció elkészülésének folyamatába. 

10.000 buddha

Installációm alapjait Hongkonban találtam ki, a cserediákként töltött szemeszterem során. Egy 10.000 buddha nevű kolostort látogattam meg. A kolostorhoz vezető út mindkét oldalán több száz buddhista szerzetesről készült szobrok álltak. 2019 őszi szemeszterében Hongkonban, pont belecsöppentem a tüntetések zűrzavarába. Ezek a tüntetések a kint tartózkodásom során egyre jobban elfajultak, ezért sokat jártam a város melletti kolostorba. Itt nyugalom volt. Ekkor találtam ki, hogy az összes szoborról készítek egy portrét. Körülbelül 800 portrét készítettem. Ezeket a portrékat 1:1-hez arányba megvágtam. A szobrok arcvonásai érdekeltek. Pontosan 540 ilyen kép készült. Majd ezekből az képekből tanulmányként egy egymásba morfolódó animációt késztettem. Közben hazajöttem és elérkezett az utolsó szemeszterem a MOME-n. A tanárok megengedték, hogy egy saját projekttel foglalkozzunk. Ezek a képek lettek az egyéni projektem vizuális alapjai, melyeket egy installáció keretén belül  mutatok be. Az ötletem egy több csatornás vetítés, ami egy CAVE (Cave Automatic Virtual Environment) immerzív rendszerben valósul meg. A rendszer egyik tulajdonsága, hogy legalább három oldalú vetítésből áll és a falai egy szoba méretű dobozt alkotnak. Ennek a doboznak a közepére egy párnát helyezek, amire a néző ráülve figyelheti meg az alkotást. Az alkotás fontos része, hogy egy szenzor segítségével figyelem a néző mozgását és a vetített animáció csak akkor jelenik meg, ha teljesen mozdulatlanná vállik. Amíg mocorog csak egy arany színű izzást lát. Az arcok közötti animációt szeretném egy mesterséges intelligenciát használó algoritmussal helyettesíteni. A számítógépet meg akarom tanítani arra, hogy felismerje a szem, száj és az orr rajzolatait és magától, generatív módon animálja meg. 10 másodpercenként véletlenszerűen kiválaszt egy fotót, amit összehasonlít a már kivetített képpel, és az algoritmus létrehozza a köztes animációt. Ez a része a munkámnak még fejlesztés alatt áll. A járvány miatt sajnos nem tudtam tökéletesen megépíteni az installációt sem, ezért a fotó dokumentáció nem a végleges verziót mutatja.

www.youtube.com/watch?v=_achvZ9UpeA&feature=youtu.be