Művésztelep - Tehetséggondozó Központ
Installáció
A kollázs elven működő installáció lényege, hogy a művész különböző tárgyakat társít vagy rendez egymás mellé, vagy helyez el önnállóan a térben úgy, hogy figyelembe veszi az adott tér és a tárgy közötti kapcsolatot. A művészileg megkomponált tárgy csak a térrel együtt éri el a kellő hatást. Ez a fajta alkotási módszer vagy technika közkedvelt a kortárs művészetekben. Az installációt sokan szobrász kategóriaként tartják számon. Az installációnak külön fajtái vannak, attól függően, hogy melyik az az elem vagy médium, amelyik hangsúlyossá válik a kompozíció megalkotásánál: hang installáció, fény installáció, tárgy installásció, videó installáció, interaktív installáció stb. A tér és a tárgy közötti viszony lehet kötött vagy kötetlen. Kötetlen viszony esetében az installáció más térbe is átörökíthető, ebben az esetben viszont számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy az installáció jelentésében - a megváltozott tér speciális adottságainak köszönhetően - beállhat egyfajta jelentésváltozás. Megváltozhat a kifejezés, a hangulat, előfordulhat, hogy az eredeti jelentés is módosul. Például ha egy bőröndökből álló installációt elhelyezünk a vasútállomáshoz közeli térben, sokféle tartalom juthat a néző eszébe. Ha ugyanazt az installációt elhelyezzük egy szakrális térben, egészen drámai tartalommal és jelentéssel is felruházhatjuk ugyanazt az installációt. A kötött tér-installáció viszony esetében az adott installáció csak abban az egy adott térben működik, amelyikre speciálisan rászabta a művész. Ha kiemeljük a kontextusból, elveszhet a teljes jelentés. Ezt a változatot helyspecifikus installációnak (site specifik art) nevezzük.